Látnivalók - Tök

Tök és környéke az itt talált leletek szerint már a római korban is lakott hely volt. A helység központjától délkeletre fekvő Rossz-tónál még ma is látható egy kétnyílású híd a Békás-patak fölött. Itt haladt át a római út, amelynek egyes szakaszain a kőburkolat még ma is fellelhető.

A templomrom Tök határában fekszik, a róla elnevezett Rossztemplom-dűlőben. Története valójában kevésbé ismert, írásos emlék alig áll rendelkezésre, védőszentje ismeretlen. Valószínűsíthető, hogy az 1278-ban "Tek/Thewk" néven említett középkori helység a falura vonatkozik, a rom pedig a török időkben elnéptelenedett szomszédos település plébániatemplomának maradványa. 

(forrás: www.romvandor.hu )

A templomrom felújított állapota (2022) bármikor látogatható. 

Fotó: Schwarz Gyula

Az Óriások lépcsője Tök és Anyácsapuszta között található természeti képződmény. Úgy tartják régen ezen a lépcsőn mentek le az anyácsai lakók a boltba. 

Megközelítése: a Völgy utcán felfelé, a szőlőtőkék és a pincék mellett elhaladva, a bányát megtekintve, keresztül az erdős részen. 

Kellemes kirándulás gyerekekkel vagy akár kutyával is. 

Fotó: Schwarz Gyula

Tök műemlékei közé tartozik a falu közepén, támfallal körülvett terepen épült református templom. Az épület középkori elődjének többszöri bővítése után, a XVIII. század második felében kapta meg mai, barokk formáját.

A templom belső terének dísze az 1740-ben révkomáromi festő-asztalosok és egy pátyi ácsmester által készített festett famennyezet, amely hosszú, kalandos utazás után, legalábbis másolatban, visszatért Tökre. 1900-ban megrongálódott állapota miatt lebontották, és eladták az Iparművészeti Múzeumnak. 15 restaurált táblája a múzeum “Magyar Termét” díszítette, majd a Bartók Emlékmúzeum zenetermének mennyezetére került. Azóta onnan is leszerelték, és visszavitték tulajdonosának, az Iparművészeti Múzeumnak. Másolata azonban elkészült, és a templom restaurálásakor az eredeti famennyezet helyére került. A templom falán függő feliratos, festett fatáblák egyike az 1784. évi, másik pedig az 1802. évi építkezéseknek állít emléket.

Tornya 1802-ben a templom befejezése után épült, majd 1863-ban romantikus stílusban bővítették ki. Vörösmárvány úrasztala 1852-ben készült. 

Forrás: www.zsambekinfo.hu 

Fotó: Salamon Sándor

A Nyakas Pincének a Nyakas-hegy lábánál meghúzódó kicsiny település ad otthont, amelyet nemes egyszerűséggel „Tök”-nek hívnak. Elsősorban illat és zamatanyagokban gazdag, üde, reduktív fehérborok készítésével foglalkozunk. Boraink palackban, redukált környezetben érik el érzékszervi sajátságaik, bukéjuk maximumát.

Forrás: www.nyakas.hu

Fotó: Salamon Sándor

Tök település és környéke az itt talált leletek szerint már a római korban is lakott hely volt, melyet a határban található XIII. századi templomrom is alátámaszt. A legkorábbi írásos bizonyíték 1490-ből származik, mint Corvin János birtoka. 1546-ban említették, az első török összeírásban. Az idelátogatót főleg a dimbes-dombos pannontáj szépsége ragadja meg. A 324 m magas Nyakas-hegy, a Gerecse keleti nyúlványa uralja a vidéket. Tetejéről jól látható az egész medence, s a távolban kéklő Budai-hegység. Tök település szőlő- és borkultúrája évszázadok óta ismert. A szőlőhegy öreg pincéi és pincesora érdekes látnivaló ma is.

A Kovács Pince 22 éves múltjával a hátunk mögött 2019-ben új arculattal, Cardium márkanévvel, Monostori Balázs új borászunk által készített könnyűvonalas, illat és zamatanyagokban gazdag, üde, reduktív fehér és rosé borokkal jelentünk meg a piacon, majd 2019-ben megkezdtük szárnyaink bontogatását a vörösborok és pezsgők készítésének világában is.

A Cardium jelentése szívkagyló. A névválasztásban a helyhez való kötődésünket, a boraink jellemző értékeit, illetve filozófiánkat jelenítettük meg. 

A helyi kötődés magyarázata, hogy az egykori Pannon-tenger sekélyebb, melegebb hőmérsékletű részein – mint a Zsámbéki medence – jellemzően meszes vázú élőlények (csigák, kagylók) éltek, amelyek a tenger visszahúzódását követően keletkezett üledékben, a régiót jellemző mészkőalapkőzetben, megkövesedve jelenleg is megtalálhatóak. A vonatkozó tanulmányok szerint Tök község környezetében feltűnően magas volt a Cardium (szívkagyló) sűrűsége. 

A borvidékre jellemző friss, gyümölcsös, harmonikus savháztartású borok alapja ezen a mészkőalapkőzeten kialakult magas mésztartalmú talaj.

Forrás: www.cardium.hu

A töki pincesor számos programnak ad helyet (például az éves Nyakas-hegyi Borangoló és a Kultúr Pince Zenesi Fesztivál).

A töki pincék története a helyi szőlőtermesztéssel egyetemben több száz éves múltra tekint vissza.

A töki borászok ma a Nyakas hegyközséghez tartoznak, mely az Etyek-Budai borvidék része, és napjainkban is elsősorban a fehérborok dominálnak a területen: az Irsai Olivér, a chardonnay, a sauvignon blanc, a zöldveltelini, a királyleányka, vagy a szürkebarát.

A pincéket többféleképpen alakították ki a pincesoron: akad egyszerűen a löszbe vájt lyukpince, de kőboltozattal ellátott verzió is, és számtalan esetben présház is kapcsolódik ezekhez.

Kirándulási szempontból is tökéletes: a Nyakas-hegyen vezető túrák nagy részét pincék veszik körbe. 

Forrás: www.csodalatosborok.hu 

Fotó: Salamon Sándor

A Nyakas-hegy vagy Nyakas-tető a Gerecse-hegység egyik legkeletibb, hozzávetőlegesen észak-déli irányban húzódó vonulata Pest vármegye nyugati szélén. A Zsámbéki-medence, illetve a medence legfontosabb vízfolyásának számító Békás-patak nyugati vízválasztója; a nyugati lejtőire hulló vizek már Komárom-Esztergom vármegyeipatakokat (Bajna-Epöli-vízfolyás, Vörös-hegyi-patak) táplálnak. Hegytömbje Zsámbékot nyugati irányból szinte körbeveszi, vonulata Tököt is érintve egészen Perbálig húzódik, hatszáz hektár kiterjedéssel.

Fő tömegét szarmata mészkő alkotja, amire a lejtőkön és az alacsonyabban fekvő hegylábakon helyenként vastag rétegben lösz rakódott. Kiterjedésének nagy része Natura 2000-es terület, ennek hivatalos neve Nyakas-tető szarmata vonulat. A területen több mint száz madárfajt figyeltek meg és 300-nál több növényfaj előfordulását igazolták; előbbiek és utóbbiak között is számos védett és fokozottan védett faj szerepel. Védendő növényvilágát sajnos komolyan veszélyezteti a tájidegen feketefenyő és bálványfa terjedése.

Kiváló kirándulási lehetőség, pincék, gyönyörű kilátás a falura. 

Forrás: www.wikipedia.hu